Menopauza gondozás

BEVEZETÉS: A menopauza az az időszak egy nő életében (általában 45 és 55 év között következik be), amikor a petefészkben leáll a petesejteket tartalmazó tüszők termelése (ovuláció), ezáltal a női hormonok termelése is csökken, és véget ér a menstruációs időszak. A menopauza után a nő már nem tud teherbe esni. A menopauza nem hirtelen következik be; a legtöbb nőnél több évnyi változás tapasztalható a menstruációjában, mielőtt teljesen leállna. Ez alatt az idő alatt (amit menopauzális átmenetnek vagy "perimenopauzának" is neveznek) sok nőnél menopauzális tünetek jelentkeznek. Ezek a szervezet ösztrogénszintjének időnkénti csökkenésének következményei, és lehetnek hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatváltozások, alvási problémák és hüvelyszárazság. A menopauza alatt az alacsony ösztrogénszint átmeneti időszakai gyakran váltakoznak a normál ösztrogénszintekkel, ami oszcilláló tünetmintázatokhoz vezet. Definíció szerint akkor fejeződött be a menopauza, ha már egy teljes év menstruáció nélkül telik el. Átlagosan 51 éves korban következik be a menstruáció elmaradása. 

A menopauzába való átmenet során a petefészek ösztrogéntermelése több mint 90 százalékkal csökken. A petefészek ösztrogéntermelésének csökkenése a hőhullámok, az éjszakai izzadás és végül a hüvelyszárazság jellegzetes tüneteihez vezet. Olykor szemszárazság is előfordul. Egyes nőknél fokozódik a szorongás és a depresszió az átmenet során, különösen azoknál, akik korábban tapasztaltak hasonló tüneteket. Ilyenkor gyakoriak az alvásproblémák is. Számos lehetőség áll rendelkezésre a menopauza tüneteinek enyhítésére, beleértve az ösztrogén adását és a nem hormonális módszereket is. 

MI A MENOPAUZÁLIS HORMONTERÁPIA? A menopauzális hormonterápia kifejezés a két hormon, az ösztrogén és a progeszteron meghatározására szolgál, amelyeket a menopauza zavaró tüneteinek enyhítésére adnak. Az ösztrogén az a hormon, amely enyhíti a tüneteket. Amennyiben az érintett nőnél korábban méheltávolítás nem történt progeszteron adására is szükség van a méhnyálkahártya védelme érdekében (az ösztrogén önmagában a méhnyálkahártya megvastagodását későb méhtestrákot okozhat). A méheltávolításon átesett nőknek nincs méhük, és nem alakulhat ki méhtestrák. Ezekben az esetekben elegendő csak ösztrogén alkalmazása. 

Az ösztrogén típusai – Az ösztrogén sokféle formában elérhető. Hőhullámok esetén bevehető transzdermális tapaszként (a bőrön hordva), szájon át szedhető tablettaként vagy a hüvelybe helyezhető "gyűrű" vagy tabletta formájában. Vannak bőrre kenhető krémek és spray-k is. Az előnyös ösztrogén az ösztradiol. Az orális ösztradiol standard adagja napi 1 mg szájon át. Úgy tűnik, hogy az alacsonyabb dózisok, például a 0,5 mg-os dózisok kevesebb mellékhatással járnak. Az ösztradiol az az ösztrogén, amely azonos azzal, amelyet a petefészek termel a hormonálisan aktív életszakasz során. Az ösztradiol alkalmazható szájon át, tapasz formájában, hüvelygyűrű, spray vagy gél alkalmazásával.

Ösztrogén tapasz – Sok szekember szívesebben alkalmazza, mint a szájon át történő beviteli módot (mivel alacsonyabb vérrögképződés kockázattal jár, mint az ösztrogéntabletták). Elérhető kombinált ösztrogén és progeszteron tapasz is. Egyes tapaszokat néhány naponta, míg másokat csak hetente egyszer kell cserélni. Az ösztrogén tapaszok, valamint az ösztrogéntabletták a csontsűrűség növelésére és a menopauza tüneteinek kezelésére szolgálnak. Az ösztrogén tapaszt használó méhvel rendelkező nőknek progeszteront is kell kapniuk a méhtestrák kockázatának csökkentése érdekében. (Lásd a "Progeszteron típusai" részt alább.) 

Ösztrogén tabletta – Bár az ösztradiol az előnyben részesített ösztrogén típus, néha más típusokat is alkalmazunk. Az ösztrogén minden típusa segíthet a menopauza tüneteinek enyhítésében. Vannak olyan kombinált tabletták, amelyek ösztrogént és progeszteront is tartalmaznak. (Lásd a "Progeszteron típusai" részt alább.) 

Alacsony dózisú fogamzásgátló tabletta – A nagyon alacsony dózisú fogamzásgátló tabletták jó választást jelentenek a 40 év körüli nők számára, akiknek zavaró hőhullámai, rendszertelen vérzései vannak, és akiknek továbbra is megbízható fogamzásgátlásra van szükségük. Elhízás esetén óvatosan kell eljárni a 40 év feletti nőknél, mivel nagyobb a vérrögképződés kockázata. A 40 év feletti, magas vérnyomásban szenvedő nőknél fokozott a stroke kockázata, ha fogamzásgátló tablettát szednek. A fogamzásgátló tabletták általában nem javasoltak posztmenopauzás nőknek, mert az ösztrogén adagja magasabb, mint a hőhullámok enyhítéséhez szükséges. 

Hüvelyi ösztrogén – A hüvelyszárazságban szenvedő nők nagyon alacsony dózisú ösztrogénnel is kezelhetők, amely javítja a szárazságot, de nem kezeli a hőhullámokat (mivel az adag túl alacsony ahhoz, hogy bejusson a véráramba). A hüvelyi ösztrogén krém vagy hüvelyi ösztrogén tabletta formájában kapható. Az alacsony dózisú hüvelyi ösztrogének nem igényelnek progeszteron együttes alkalmazását. 

A progeszteron típusai – A csak ösztrogénnel kezelt posztmenopauzás, méhvel rendelkező nőknél fokozott a méhtestrák és a hiperplázia (a méhtestrák előfutára) kialakulásának kockázata. Egy második hormon, a progeszteron bevétele minimálisra csökkenti ezt a kockázatot. 

Orális progeszteronok – Az egyik gyakran felírt progeszteron tabletta a mikronizált természetes progeszteron. Más típusú szintetikus progeszteron tabletták (medroxiprogeszteron-acetát, noretindron, norgesztrel) is rendelkezésre állnak. A természetes progeszteronnak nincs negatív hatása a lipidekre, és jó választás magas koleszterinszinttel rendelkező nők számára. Ezenkívül a természetes progeszteronnak más előnyei is lehetnek a medroxiprogeszteron-acetáthoz képest.

Méhen belüli progesztin – Az méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD) a fogamzásgátlás egyik formája. Az egyik típus, a progeszteront (levonorgestrelt) bocsát ki a terhesség megelőzésére. Az ilyen típusú IUD-kat (alacsonyabb dózisú levonorgesztrelt használva) olyan menopauzás nőknél alkalmazzák, akik ösztrogént szednek a méhtestrák kialakulásának kockázatának minimalizálása érdekében. 

A HORMONTERÁPIA ELŐNYEI ÉS KOCKÁZATAI: A Women's Health Initiative (WHI) egy nagy tanulmány volt, amelynek célja annak kiderítése, hogy a hormonterápia csökkenti-e a szívrohamok (koszorúér-betegség) kockázatát a menopauza után. A tanulmány megállapította, hogy az ösztrogén-progeszteron kombinált szedése valójában növeli a szívroham, a mellrák, a vérrögképződés és a stroke kockázatát idősebb posztmenopauzás nőknél, de nem a fiatalabb korcsoportban (50-59 éves nőknél). A csak ösztrogént tartalmazó vizsgálat eredményei eltérőek voltak. Azoknál a nőknél, akik csak ösztrogént szedtek, kismértékben megnőtt a stroke és a vérrögképződés kockázata, de a szívroham kockázata nem. Az ösztrogén önmagában történő alkalmazása esetén csökkent a mellrák kockázata.

Szívroham – Úgy tűnik, hogy a hormonterápia alkalmazásával összefüggő szívroham kockázata az életkortól függ. Nincs megnövekedett szívroham kockázata a hormonterápiával kapcsolatban azoknál a nőknél, akik:

●Kevesebb, mint 10 évvel a hormonkezelés megkezdése kerül menopauzába vagy 

●50 és 59 év közöttiek voltak, amikor hormonterápiát kaptak

Más tanulmányok a WHI óta arról is beszámolnak, hogy a hormonterápia nem növeli a szívroham kockázatát fiatalabb nőknél; egyesek szerint ez még némileg csökkentheti a kockázatot. A WHI-ben azoknál a nőknél, akik több mint 10 éve kerültek menopauzába, vagy 60 év felettiek, nagyobb volt a hormonterápiával összefüggő szívroham kockázata.

Emlőrák – A Menopause Society arra a következtetésre jutott, hogy a menopauzális hormonterápia tipikus alkalmazása nem növeli észrevehetően a mellrák kockázatát. A WHI-ben az abszolút többletkockázat nagyon alacsony volt a kombinált terápiát kapó fiatal menopauzás nőknél, és csökkent a kockázat azoknál, akik csak ösztrogént kaptak.

Csontritkulás okozta törés – A csontritkulás miatti csípő- vagy gerinccsonttörés kockázata kisebb azoknál a nőknél, akik ösztrogén-progesztint vagy csak ösztrogént szednek. A hormonterápia azonban nem javasolt a csontritkulás megelőzésére vagy kezelésére, mert vannak olyan csontgyógyszerek (úgynevezett biszfoszfonátok vagy denosumab), amelyek nagyon hatékonyak

Demencia – A WHI-ben vizsgált idősebb nőknél nem javult a memória vagy a gondolkodás sem az ösztrogén önmagában, sem a kombinált ösztrogén-progesztin mellett, de nőtt a demencia kialakulásának kockázata azoknál az idősebb nőknél, akik későn kezdték el a hormonkezelést. A fiatalabb menopauzás nőknél nem tapasztalták a demencia kockázatának növekedését sem a WHI-ben, sem más vizsgálatokban. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az ösztrogénkezelés hasznos lehet a demencia megelőzésében, ha a menopauza utáni legkorábbi években szedi (bár ez nem bizonyított).

Depresszió – Sok nő szorongást és/vagy depressziót tapasztal a menopauzába való átmenet során. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az ösztrogénkezelés javítja a hangulatot és csökkenti a depressziót. Amikor a nők elérik posztmenopauzás éveiket, és hormonjaik stabilizálódnak, általában hangulati élet szempontjából is jobban érzik magukat. 

Alvásproblémák – Sok perimenopausalis és posztmenopauzás nőnek vannak alvási problémái, olykor az éjszaka hőhullámok miatt megzavart alvás áll a aháttérben (éjszakai izzadás). Alvászavarok azonban akkor is jelentkezhetnek, ha nincsenek hőhullámok. Ennek oka lehet olyan rendellenesség, mint a nyugtalan láb szindróma és az alvási apnoe. Az ösztrogénkezelés nagyon hatékony az éjszakai izzadásban szenvedő nők alvásának javításában. 

KINÉL JAVASOLT A HORMONTERÁPIA? A szisztémás hormonterápia alkalmazásának leggyakoribb oka a zavaró menopauza tünetek kezelése, mint például a hőhullámok vagy a hüvelyszárazság. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a hormonterápia biztonságos olyan egészséges nők számára, akiknek menopauza tünetei jelentkeznek, és a menopauza kezdetétől számított első 10 éven belül vannak. Egyes szakértők azt javasolják, hogy négy-öt év elteltével csökkentse és hagyja abba a szisztémás hormonterápiát, hogy elkerülje a mellrák kockázatának növekedését. Ez azonban sok nő számára kihívást jelenthet, mivel a hőhullámok átlagos időtartama körülbelül hét-nyolc év. Ha tapaszt használ, kezelőorvosa vagy a nővér kisebb dózisú tapaszt adhat Önnek, hogy segítsen csökkenteni az adagot. Ha tablettákat szed, ennek egyik módja az, hogy eleinte kihagy egy tablettát hetente, majd fokozatosan csökkenti a heti tabletták számát, amíg már nem szed semmit. Ha a menopauza tünetei visszatérnek, amikor csökkenti a hormondózist, kipróbálhat alternatív hormonterápiát. Néhány nőnek egy időre vissza kell térnie a hormonterápiához. Az alacsony dózisú hüvelyi hormonterápiát a hüvelyszárazság, a hüvelyi égés és a menopauza okozta gyakori húgyúti fertőzések kezelésére használják. Alacsony dózisú hüvelyi terápia bármely életkorban alkalmazható, mert nem jár orvosi szövődményekkel.

MELY ESETEKBEN NEM JAVASOLT A HORMONTERÁPIA?  A hormonterápia nem javasolt olyan nők számára, akiknél a következők állnak fenn: 

●Emlőrák jelenléte vagy a kórelőzményben történő előfordulása

●Koszorúér-betegség 

● Korábbi vérrög, szívroham vagy szélütés 

● Olyan nők, akiknél nagy a kockázata a fenti szövődményeknek 

Azoknak a nőknek, akiknek a tünetei nem gyógyszer nélkül (hűvös hálószoba, világos és réteges ruházat, hőhullámok esetén a ruházat módosítása) kezelhetők, vagy enyhe tünetekről panaszkodnak nem igényelnek hormonterápiát. 

Emlőrákos nők – Az emlőrákos nők gyakran korai menopauzát tapasztalnak az emlőrák-kezelések miatt. Ezeknél a nőknél az ösztrogén- vagy hormonterápia (szájon át vagy tapaszon keresztül) nem javasolt. A hormonok növelhetik a rák kiújulásának esélyét. A hormonterápia alternatívái rendelkezésre állnak, és gyakran hatékonyak a menopauza zavaró tüneteinek enyhítésében.